Fűtés-korszerűsítés
A Győr-Szol Zrt.-jogelőd Győrhő Kft. még 2006-ban kiadványt készített, melyben városrészenkénti bontásban összegyűjtötte a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakóépületek adatait és azok fűtési rendszereinek típusát. Kidolgozta a fűtési rendszerek korszerűsítésének módozatait és az átalakítási költségeket. A kiadványt minden érdeklődő közös képviseletet ellátó szervezetnek, közös képviselőnek rendelkezésére bocsátotta. A társaság internetes honlapjáról a teljes anyag a letöltések menüpontban megtalálható.
Fogyasztói berendezések
Lakóépületek esetén fogyasztói berendezéseknek nevezzük azokat a központi fűtési- és használatimelegvíz-ellátó berendezéseket, amelyek a fogyasztó tulajdonában vannak. Ilyen eszközök a fűtőtestek, a fűtési csőhálózat, a használatimelegvíz- és cirkulációs vezetékhálózat, használatimelegvíz-mérő, fűtésiköltség-megosztó, továbbá ezek szerelvényei. Minden tulajdonosnak magának kell gondoskodnia saját berendezéseinek, eszközeinek működőképességéről, a szükségessé váló javítások, karbantartások időben történő elvégzéséről.
Az épületek fűtőberendezései a létesítésük idején jellemző műszaki színvonalat és elvárásokat tükrözik. Sajnos a múltat inkább az alacsony beruházási költségekre való törekvés, mintsem az igényes megoldások alkalmazása jellemzi. A modern épületgépészeti rendszerek a legszigorúbb feltételeket is ki tudják elégíteni, mind a belső légállapotot, mind az üzemeltetési költségeket figyelembe véve. Ezzel kapcsolatban fontos azonban tudni, hogy a távhőszolgáltatók az épületek fűtési rendszerének sem létrehozói, sem tulajdonosai nem voltak és ma sem azok.
A központi fűtéseket attól függően, hogy a lakásokban elhelyezett fűtőtestek kapcsolása milyen, egy- vagy kétcsöves rendszerűnek nevezzük.
A kétcsöves fűtéseknél az egy felszálló vezetékhez tartozó fűtőtestek párhuzamos kötésűek, az egycsöves kapcsolás esetén a fűtőtestek egymással sorban vannak kötve. Az egycsöves fűtések lehetnek átkötőszakasszal ellátottak, vagy úgynevezett átfolyós rendszerűek. Az egycsöves fűtéseket az olcsó energiaárak idején, az anyagtakarékosság jegyében fejlesztették ki, elhanyagolva a szabályozhatóságot vagy a beszabályozottságra való érzékenységet
Az egycsöves átfolyós fűtések a fogyasztók által egyáltalán nem szabályozhatóak.
Itt fontos megemlíteni, hogy minden központi fűtésre érvényes, hogy az illetéktelen (szakszerűtlen) beavatkozások önmagukban okai lehetnek a fűtési elégtelenségeknek.
Korszerűsítés
A távhőellátásra kapcsolt központi fűtésekkel jelenleg a legnagyobb probléma az, hogy a fogyasztói berendezések hiányosságai miatt rosszul szabályozhatók, és ezért nem teszik lehetővé a joggal elvárható komfortigények kielégítését és az energiaköltségek csökkentését. Következmény:
korszerűsíteni kell a fogyasztói berendezéseket.
A korszerűsítés egyik fontos eleme, hogy meg kell teremteni az egyedi szabályozhatóság lehetőségét, és lehetőséget kell teremteni arra is, hogy a hővel való megtakarítás ne csak energiamegtakarítást, hanem költségmegtakarítást is jelentsen.
De mi a fűtési rendszerek korszerűsítésének követelménye?
– a lakó igényeinek megfelelően be tudjon avatkozni
– ha takarékoskodni akar, tudja csökkenteni a helyiség hőmérsékletét
– ha igényli a magasabb hőmérsékletet, azt is be tudja állítani
– tudja ellenőrizni a tényleges fűtési és használatimelegvíz-fogyasztását ( megbecsülheti a költségeit)
– a rendszer kifogástalanul működjön (szakember alkalmazása)
– a rendszer központilag ellenőrizhető legyen (hibaelhárítás szakszerűsége, gyorsasága miatt)
Ha a szekunder hálózat ezen feltételeknek eleget tesz, a fogyasztó elégedetté válik.
Hogyan érhető ez el?
Az egycsöves átfolyós fűtési rendszerek szorulnak legfőképpen átalakításra. Itt alapvetően két megoldás lehetséges. Olcsóbb, amennyiben a fűtési rendszert egycsöves átkötőszakaszossá alakítjuk át. Minden hőleadóhoz átkötőszakaszt és termosztatikus radiátorszelepet kell beépíteni, amit ki lehet egészíteni költségmegosztók felszerelésével. Általában a radiátorok cseréjére nincs szükség, hacsak állapotuk szükségessé nem teszi. Szükséges még a felszálló vezetékekbe ún. strangszabályozók beépítése a rendszer megfelelő működéséhez.
Egycsöves átkötőszakaszos rendszerek esetén a termosztatikus radiátorszelepek és a strangszabályozók beépítésével a rendszer szabályozhatóvá válik. Költségmegosztók felszerelése is lehetséges, amennyiben igény van rá.
Kétcsöves fűtési rendszer minden hőleadójára termosztatikus radiátorszelep felszerelése, valamint ugyancsak minden hőleadónál költségmegosztó elhelyezése. Ebben az esetben sem szükséges a radiátorok cseréje, továbbá a meglevő csővezetékek sem igényelnek nagyobb átalakítást vagy cserét (hacsak az állapotuk miatt nem válik szükségessé). Az új termosztatikus radiátorszelepek a helyiségenkénti szabályozást, a radiátorokra szerelt költségmegosztók a fogyasztással arányos elszámolást teszik lehetővé.
A termosztatikus radiátorszelepek beépítéséből fakadóan, a hidraulikai egyensúly biztosítása érdekében a felszállókon nyomáskülönbség-szabályozók beépítése szükséges.
Szükséges a fűtési rendszer teljes rekonstrukciója, vízszintes elosztású fűtési rendszer kialakításával (minden lakás önálló betáplálást kap), hőmennyiségmérővel, új radiátorokkal, hőleadónkénti termosztatikus szelepekkel, új vezetékrendszerrel. A lakásokon belül egy- vagy kétcsöves rendszer kialakítása lehetséges. A jelenleg ismert legjobb megoldás, de a legköltségesebb is.
Fel kell azonban a figyelmet hívni arra, hogy a korszerűsítést csak abban az esetben lehet elvégezni, ha az egy fűtési rendszerhez tartozó, egy hőmennyiségmérővel rendelkező összes díjfizetőnél elvégzik a korszerűsítést.
A fogyasztói rendszer korszerűsítése fogyasztói kompetenciába tartozik, de ehhez a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulása szükséges.