A geotermikus hőenergia hasznosítása a győri távhőrendszerben 2015 novemberében indult meg.
Bőnyben 2014–2015-ben kettő, majd 2018-ban még egy termelő kutat fúrtak. A 2490–2577 m mélységű kutakból feljövő 100-101 °C hőmérsékletű termálvíz az 52 MW teljesítményű bőnyi hőközpontban adja át a hőt a szekunder víznek, amit az Audi Hungaria Zrt. és a Győr-Szol Zrt. hőközpontjáig keringtetnek a 13,3 km nyomvonalhosszú szekunder távhővezetéken. A szekunder víz a Rozgonyi utcai telephelyen létesített 45 MW hőteljesítményű hőközpontban melegíti fel a győri távhőrendszer hőközpontjaiból visszatérő vizet. A téli hónapokban az így előmelegített vizet aztán még a forróvíz-kazánok továbbmelegítik a távhőigények kielégítéséhez szükséges hőmérsékletre. A nyári hónapokban a forróvíz-kazánok nem üzemelnek, a gázmotoros kiserőmű és a geotermikus hő teljesen kielégíti a fogyasztói igényeket.

A megújuló energia részaránya a győri távhőszolgáltatásban évről évre nőtt. 2019-ben már 563 723 GJ geotermikus hő hasznosult a győri távhőrendszerben, ami a fogyasztók felé kiadott hőmennyiség 47,1%-a. Ezáltal 17,6 millió m3-rel kevesebb földgázt kellett eltüzelni, és így 34 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid jutott a környezetünkbe, hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez, a klímavédelemhez.

A fogyasztók felé kiadott hőmennyiség hőforrás szerinti megoszlását 2014–2020. években az alábbi diagram mutatja be:

2019-ben a megújuló energiából és a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésből származó hő már az összes forró vizes hőbetáplálás 56,5%-a volt, azaz a fogyasztói hőigények több mint a felét már így előállított hővel elégítették ki. Ez a környezetvédelmi előnyökön túl azért is fontos, mert így a győri távhőrendszer a 2012/27/EU irányelv, valamint az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény szerint ebben az évben elérte – a stratégiai célként kitűzött – „hatékony távfűtés” minősítést. A hivatkozott jogszabályok szerint ugyanis a hatékony távfűtés olyan távfűtési rendszer, amely legalább 50%-ban megújuló energia, 50%-ban hulladékhő, 75%-ban kapcsolt energiatermelésből származó hő vagy 50%-ban ilyen energiák és hők kombinációjának felhasználásával működik.

A „Nemzeti Energia Stratégia 2030” részeként a Zöld Távhő Program célja, hogy hosszabb távon a hazai távhőszolgáltatás egésze, középtávon legalább azon települések távhőrendszerei, ahol a települési szinten hálózatra adott távhő mennyisége eléri a 100 000 GJ-t, a vonatkozó uniós irányelv szerinti „hatékony távfűtés/távhűtés” kategóriájába essen, és így hatékonyan csökkentse az épületekhez köthető energiafogyasztást és üvegházgáz-kibocsátást. Elmondható, hogy a győri távhő 2019-ben már teljesítette a stratégiában kitűzött célt. A hatékony és zöld győri távhő fontos szerepet játszik városunk „zöldítésében” is.