0-24 hívható: 96/50-50-55, 20/922-5700

info@gyorszol.hu

A győri távhőszolgáltatás története

A győri távfűtés fejlesztésének gondolata először 1936-ban merült fel. Gallyas (Goldsand) Camilló a Győri Rotary Klubban tartott előadásában többek között az alábbiakat mondta:
„Ma még furcsán hangzik, ha valaki győri távfűtésről beszél, és fantasztikusnak látszik ilyen problémával foglalkozni. Ismerve azonban a távfűtések jelentőségét és ismerve a győri fűtési viszonyokat, kiválóan kedvező térbeli körülményeket, úgy érzem, hasznos munkát végzek, ha ezekre a figyelmet felhívom…”

blank

Az első távfűtött lakások végül a Bacsó Béla (jelenleg Tihanyi Árpád) út és a Mester utca által határolt területen épültek, amelyeket az 1965-ben üzembe helyezett Bacsó Béla úti kazántelep látott el fűtési hőenergiával.

 

1967. január elsejével a város az Észak-Dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat (ÉGÁZ) kezelésébe helyezte a Bacsó Béla úti kazántelepet, majd az 1968 októberében a Rozgonyi utcai telephelyen létesített gőzös kazánházat, mely a szomszédos GYÁÉV házgyárának szolgáltatott gőzt.

A tiszta gázprofil elérése, valamint a paneles lakásépítési program következtében jelentősen növekedő távhőellátási igény miatt 1969. július 1-jei hatállyal Győr Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága, a nehézipari miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben megalapította a Győri Hőszolgáltató Vállalatot. A felügyeleti hatóság Győr Város Tanács VB. Építési és Közlekedési Osztálya volt. A vállalat tevékenységi köre kiterjedt a hőenergia termelésére, vásárlására, elosztására, értékesítésére, valamint a hőtermelő, hőelosztó és hőfelhasználó berendezések létesítésére, fenntartására, javítására Győr város közigazgatási területén. Az induló vállalat jellemző adatai a következők voltak: a rendelkezésre álló forrásoldali hőteljesítmény 30 MW (4 db SLATINA és 1 db GO kazán a Bacsó Béla úti kazántelepen és 2 db 3HO kazán a Rozgonyi utcai telephelyen), a fűtött lakások száma 1511, a dolgozói létszám pedig 93 fő. A távfűtési díj a fűtési idényre 10,80 Ft/légm3 volt, 30 Ft/légm3 árkiegészítés mellett.

blank

Az akkori lakásépítési program számai alapján a Rozgonyi utcai telephely forróvíz-kazánokkal történő fejlesztése elkerülhetetlen feladat volt. A két új forróvíz-kazán 1971. októberi üzembe helyezéséig a szükséges hőenergiát – ideiglenes megoldáskánt – gőz-víz hőcserélők és további két gőzkazán telepítésével oldották meg. Az átadott, egyenként 58 MW hőteljesítményű PTVM-50 típusú, fűtőolaj tüzelésű forróvíz-kazán már a Dél-Nádorvárosban és Adyvárosban épülő lakásokkal együtt mintegy 5500 lakást látott el hőenergiával.
Kiépült a belváros felé haladó primer forró vizes távvezeték, majd 1973-ban üzemen kívül helyezték és lebontották a Bacsó Béla úti kazántelepet.

blank

A lakásépítés tovább folytatódott, és 1975-ben már több mint 10 000 lakás távfűtését és melegvíz-ellátását biztosította a vállalat, így szükségessé vált a hőtermelő-kapacitás bővítése. 1976-ban további 2 db PTVM-50 forróvíz-kazánt, majd 1982-ben 1 db 116 MW hőteljesítményű KVGM-100 forróvíz-kazánt helyeztek üzembe.

 

Az 1980-as években elkezdődtek a távhővezetékek rekonstrukciós munkái és jelentős anyagi ráfordítással építették ki a primer távhővezeték-hálózat szakaszolhatóságát, amely elsősorban a szolgáltatás biztonságát szolgálta.

 

1983-ban a Rozgonyi utcai kazántelepre bevezették a földgázt. 1986-ra – a KVGM kazánt kivéve – befejezték a tüzelőberendezések átalakítását alternatív földgáz-fűtőolaj tüzelésre. A vállalat kazánjai már alapvetően földgázzal üzemeltek, így az üzemvitel jelentősen egyszerűsödött.

blank

Az 1986–87-es években megvalósult a vállalat tulajdonában lévő hőközpontok hangfrekvenciás központi vezérlése, amely lehetővé tette a forró vizes fűtőmű hővezénylőjéből a hőközpontok vezérlését: a fűtés csökkentését, illetve indítását-leállítását.

1991-ben elkezdődött a saját tulajdonú hőközpontok változó tömegáramú szabályozásra való átalakítása és ezzel párhuzamosan a primer keringtető szivattyúk frekvenciaváltóval való ellátása.

Az 1990-es évek elején a fűtött lakások száma közelített a 23 ezerhez, a lekötött hőteljesítmény pedig a 280 MW-hoz.

1993. január elsejével a vállalat 356 dolgozóval GYŐRHŐ Győri Hőszolgáltató Kft. néven a győri önkormányzat tulajdonába került, 750 millió forintos törzstőkével.

blank

A cég szolgáltatási filozófiájában is változás történt, 1993. január 1-től az átalánydíjas szolgáltatás helyett – az 1998 júniusában hatályba lépő távhőtörvény előírásait jóval megelőzve – a tényleges fogyasztást jobban megközelítő, a hőközponti hőmennyiségmérésén alapuló elszámolást vezettek be. Később, ahol a hőközpontról több épületet láttak el, az épületek hőfogadóiba is hőmennyiségmérőket telepítettek. A melegvíz-szolgáltatás területén a lakásokba beépített használati melegvíz-mérők alapján történt elszámolással a fogyasztott mennyiség folyamatosan és jelentősen csökkent, igazolva a fogyasztók takarékos magatartását. 

 

1998-ban a KVGM kazánt is átállították földgáztüzelésre.
A Győrhő Kft. következetes műszaki fejlesztéseinek eredményeként a győri távhőrendszer technikailag európai színvonalú, országos összehasonlításban a legjobbak egyike lett. A gazdaságosság növelése, a piaci versenyben való helytállás további hatékonyságnövelő erőfeszítéseket igényelt. 2001-től a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés növelése az országos energia- és környezetpolitika egyik prioritása lett. A cég a Rozgonyi utcai telephelyén 2002 őszén üzembe helyezett 2 db 6 MWe villamos teljesítményű gázmotort, ami a villamosenergia-termeléssel kapcsoltan, motoronként 5,9 MWth hőteljesítményt tudott a távhőrendszerbe juttatni. A kedvező tapasztalatok után a kiserőművet 2003 őszén egy újabb 6 MWe-os gépegységgel bővítették. Ez a beruházás a cég életében sikertörténetnek mondható, amellyel lehetőség nyílt a távhőszolgáltatás áremelkedéseinek megfékezésére, anyagi forrást biztosított a további fejlesztések, beruházások, korszerűsítések megvalósítására, és nem utolsó sorban csökkent az energiatermelés környezetszennyezésének mértéke is.
2008-ban a Tibor-majori saját gázátadó állomás és az új nagynyomású földgáz-célvezeték megépítésével egyrészt nőtt az ellátás biztonsága, másrészt a szállítóvezetékről történő közvetlen vételezés csökkentette a hő- és villamosenergia-termeléshez felhasznált földgáz költségeit.

 

blank

2010. szeptember 10-én Győr megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése határozattal döntött a városban működő közszolgáltató cégek összevonásáról, így a Győri Hőszolgáltató Kft. 2010. szeptember 30-ával beolvadt a Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt.-be.
2011-ben megszűnt a gázmotorokkal termelt villamos energia kötelező átvétele, ami nagy kihívást jelentett a gázmotorokat üzemeltető társaságok számára. A gazdaságos üzemvitel érdekében a győri kiserőmű az elsők között, 2011 áprilisától kilépett a magyar villamosenergia-rendszer szabályozását végző piacra, és azóta is szabályozó erőműként dolgozik.

A következő években már a megújuló energiák (biomassza, geotermikus energia) hasznosítása került előtérbe, majd döntés született a geotermikus hőenergia hasznosításról, és 2014. szeptember 25-én aláírták a hosszú távú (15 évre szóló) hőenergia-szállítási szerződést az Arrabona Geotermia Kft.-vel. A tényleges hőátadás 2015 novemberében indult meg. 2019-ben a fogyasztók felé kiadott hőmennyiség 47,1 százaléka már megújuló energiából származott.
2018-ban megszüntették a fűtőolaj-tüzelést. Így már csak a környezetet legkevésbé terhelő fosszilis tüzelőanyagot, földgázt tüzelnek el.

2019-ben a KVGM-100, 2020-ban az egyik PTVM 50 kazánon hajtottak végre égőcserét annak érdekében, hogy a kazánok légszennyezőanyag-kibocsátása csökkenjen.
A beruházások során kiemelt jelentőséggel bírt az energiahatékonyság növelése.
A meglévő távhővezeték-hálózat korszerűsítésével az 51 km nyomvonalhosszúságú primer vezetékhálózat 41 százaléka már korszerű, gyárilag előszigetelt, közvetlenül földbe fektetett technológiával üzemel.

blank

A szolgáltatói berendezések folyamatos fejlesztése mellett az elmúlt években – jelentős állami és önkormányzati támogatással – nagy számban újultak meg a távfűtött épületek is. Jelenleg a távfűtött lakások kicsit több, mint a fele rendelkezik radiátorokra szerelt költségmegosztóval vagy a lakásokban elhelyezett költségmegosztó hőmennyiségmérővel a fűtés elszámolásához. Az összes távfűtött győri lakóépület 39 százalékában pedig már megvalósult a teljes energetikai korszerűsítés: a külső hőszigetelés, a nyílászárók cseréje és a fűtési rendszer korszerűsítése, vagy már eleve így épült az épület. Ezekben a felújított épületekben javult a hőérzet, a termosztatikus szelepekkel mindenki saját igénye szerint állíthatja be a kívánt szobahőmérsékletet, és nem utolsó sorban a korábbiakhoz képest jelentősen, akár 40-50 százalékkal csökkent a fűtésihő-felhasználás, és így a fizetendő fűtésihő-díj. A költségcsökkenésen, a jobb hőérzeten túl nem elhanyagolható e korszerűsítések környezetünkre gyakorolt pozitív hatása sem, hisz az a legkörnyezetbarátabb energia, amit fel sem használunk.

A következetes műszaki fejlesztéseknek, az itt dolgozó szakemberek munkájának köszönhetően a győri távhőszolgáltatás kényelmes, biztonságos és környezetbarát.